2017. május 15., hétfő

Aktív, lepirulós, kifárasztós, de egész jó hétvégénk volt

A hétvégénk részben spontánul alakult, de (vagy éppen ezért) egész jó lett (bár az apák nem osztották a véleményemet). Szombaton reggel kiderült, hogy a szomszédék sem utaznak sehova, nincs is semmi tervük, így adta magát, hogy vasárnap együtt ruccanjunk ki. A szombatot meghagytuk a teendőknek (volt bőven mindenféle, a családfőnek még munkája is akadt, amire a főnöke kérte meg, aztán meg privát kérésre ment ki házhoz), meg egyébként is esett az eső. Még Ákos is megcsinálgatta a hétvégi feladatai jó részét közben. Délután azért kicsaptuk őket az udvarra (én addigra azért belefáradtam a fenyítésbe, és a családfő úgy mérte fel, hogy jót tenne nekem némi benti nyugalom, és ő kísérte ki a fiúkat, akik hangosan múlatták az időt az összes szomszéd gyerekkel).
Aztán vasárnap reggel nekiindultunk Nőtincsre a Sehol szigetre. Mindkét gyerekünk járt már ott ovis kiránduláson, és amikor szembe jött velem a hirdetés, hogy egészségnap keretében a gyerekes családoknak ingyenes a belépés (tehát jó nagy tömeg volt várható, és ez be is jött, tömött sorokban ballagtak a kisgyerekesek a bejárat felé már nyitásidőben), gondoltuk, ott a helyünk. Azért is jó a szomszédékkal menni, mert - azon kívül, hogy társaságunk is van - kb. egy ütemben élünk: ők is szeretnek viszonylag korán odaérni valahova, és kb. egyszerre szoktunk besokallni hazafelé vágyódni. Most is így alakult: a becsekkolás után együtt indultunk neki a túrának, aztán néha szétváltunk, majd újra összefutottunk. Nem ültünk semmit, persze, csak a végén amikor a gyerekek beszabadultak az egyik zegzugos létesítménybe, a megfáradt szülői tömeggel együtt lábat lógattunk kicsit, és örültünk, hogy nekünk már akkora gyerekeink vannak, hogy elég távolról figyelni őket. Az időjárás is kedvező volt, estére ránk sült a póló, viszkettek is karjaim rendesen. A park egészen jó volt, nagyon kellemes helyre építették, voltak árnyékos részek, domboldal, zegzugos utak, és bár tényleg sokan gondolták úgy, hogy jó lesz ez hétvégi programnak, a tömeg viszonylag - a bulis elfoglaltságokat kivéve - eloszlott (a kisvonatért még megküzdöttünk, a lovaskocsiról szerencsére a gyerekeink lemondtak, és mire eljött az ebédidő, a büfé előtti sort meglátva inkább visszaautóztunk a városba, és itt fogyasztottuk el késői ebédünket).
Hazafelé jövet már az autóban mantráztuk, hogy bár késő van, a csendes pihenő természetesen nem marad el, és viszonylag könnyen sikerül is mindenkit beterelni az udvaron keresztül a házba. Én erőt vettem magamon, és befejeztem a még kora reggel elkezdett vasalási projektet (nem számoltam, de kb. 25 darabon toltam végig a szerkezetet, muszáj volt, mert elérkezett a vasalandó ruhák időszaka is, a családfő meg annyira meglepődött reggel, amikor lejött és meglátott, hogy színpadiasan körülnézett, vajon, hova tévedt és mit csinálok én). Na, de most egy ideig van mit felvennünk! Természetesen délután még kiszivárogtak őkelméék az udvarra, mi is megejtettük a szomszéd születésnapi köszöntését, és végül 7 körül jöttünk be és erőltetett menetben ledaráltuk az esti teendőket.
A hetünk is elég húzós, nekem több munkamegbeszéléssel, szűrővizsgálattal, Ábelnek óvodai kirándulással (ami idén a születésnapjára esik) és köszöntéssel. Aztán hétvégén útra kelünk, rokontalálkozóra megyünk, ahol az előrejelzések szerint olyan jó negyvenen leszünk, aztán vasárnap visszajövünk időben, mert Ákossal színházjegyünk van. Majd hétfőn-kedden vidéki vezetői tréningre megyek, amire annyira nem vágyok, de nincs apelláta, és egyébként meg végül is a tavalyi is egészen jól sikerült. Aztán meg Ákos ismét buliba hivatalos... és folytathatnám a sort. Annyi, de annyi programot tervezgetek mindenféle jóval, hogy szerintem ez a nyár sem lesz unalmas.

3 megjegyzés:

Vivien Vincze írta...

A SESZI-t mi is nagyon szeretjük, még amikor Máté volt ovis és kisiskolás, többször jártunk ott, nagyon jó kis hely, ráadásul van egy horgásztó is mellette, amit meg a Családfő és persze Legnagyobbunk is nagyon kedvelt :)! Már tavaly óta tervezzük, hogy Tomával is elnézünk arra, lehet, hogy idén végre eljutunk oda :)! Gondolom, hogy a fiúk nagyon élvezték és örülök, hogy jelentkeztél, már kezdett megint hiányérzetem lenni :)! Nyárra én is nagyon sok mindent tervezek, de tartok tőle, hogy nem fog beleférni az összes ötletem abba a 2 és fél hónapba :)...

Lazac írta...

De jól hangzik ez a program! Gondolom tőlünk ez is irdatlan messze van, mint minden más ilyen izgis gyerekparadicsom :)
Még a Katicatanyára is 2 órát utazunk, amikor el akarunk néha menni.

elem29 írta...

Nógrádiként szívem egyik csücske a hely. Ajánlanám még pl. a Nőtincstől nem messze lévő Bánkot vagy Drégely várát, Hollókőt, Kétbodonyt, Szécsényt:)