2017. július 8., szombat

Nyári tervezgetős

Tudom, már uncsi, de még újabban csupa tervezgetésből állunk ki. Szeretek mindenre előre, időben felkészülni. Így tegnap a munkahelyemen beállítottam az automatikus e-mailválaszt, miszerint szabadságon vagyok, és semmi más nem érdekel a leveleimet korlátozottan olvasom, forduljanak a kollégáimhoz. Ja, ja, a három hét múlva kezdődő szabadságról van szó.
Tervezgetem, mit csinálunk majd a fiúkkal, szerintem egészen jókat találtam ki. Például nem maradhat ki a hajózás, és hogy konkrét úti célunk is legyen, kinéztem egy nemrég felújított csúszdás játszóteret a Gellérthegyen. Lesz még másik játszóteres kiruccanásunk is, oda meg busszal készülünk eljutni, és ha már arrafelé járunk, a Városligetben is sétálunk egyet. Biztos beficcen a Tarzan park is, közel is van, Ákos ingyenjegyet is kapott a kitűnő bizonyítványához, vétek lenne kihagyni. Ja, és jut eszembe, a közeli vizes játszóteret is felújították, feltétlenül meg kell néznünk, milyen lett. Megosztottam a családfővel is a listámat, tetszett neki, gondolom, az meg még inkább, hogy ő ezeket a helyszíneket kihúzhatja a sajátjáról. Én meg talán még egy könyvet is viszek magammal egyik-másik programra, de ezt a merész ötletemet még emésztgetem. Mindenesetre szerintem egészen jó lesz az a pár hármasban töltött nap.
Mire a hét végére érünk, csomagolhatunk is, vár bennünket a Balaton, arra vonatkozóan is vannak már elképzeléseim. A tavalyi nagyon jól sikerült, mindenkinek jutott szája íze szerinti program és láblógatás is, valami olyat szeretnénk idén is.
Még a szabadság előtti héten mennek a fiúk mamához egy hétre. Már oda is tervezgetek ezt-azt, erről is tájékoztattam társamat a mindennapokban, bár ettől már nem volt olyan lelkes. Például az egyik estét azzal fogjuk tölteni, hogy felszedjük a szőnyegeket, tisztítóba küldjük (szokásos nyári akció ez már évek óta, mindig megszépülve hozzák vissza, és reményeim szerint mindenféle poratkától mentesen), és ha már odáig eljutunk, kihúzogatunk minden kanapét, előkerül egy-két elveszettnek hitt kisautó, apró játék, és feltakarítjuk az alját. Volt még más ötletem is (hasonlóan nem dorbézolós), de az mostanra kiesett a fejemből. Egyébként meg biztosan kihasználjuk az alkalmat, és elmegyünk kettecskén ide-oda.
Addig meg telnek a meleg hétköznapok. Ákos élvezi az önkormányzati tábort, meglehetősen változatosak ott a napok, Ábel pedig - látszólag - még nem ébredt rá, hogy nyári szünet is van a világon, és viszonylag simán megy a dolgára, aztán délutánonként itthon mindenfélét játszik (például farmot épít a konyha egyik sarkába). Minden reggel ébreszteni kell őket (kivéve a mostanit, Ákos éppen most sétált le, magától ébredt a szokásos időben, persze, mert hétvége van). De majd szépen megszokják a lazább nyári napokat, mamánál nem ilyen feszes a napirend, mint itt, mire hazajönnek onnan, már tutira átállnak.
Most pedig, ha mindenki magához tért, összekapjuk magunkat és blogtalálkára megyünk az ország nyugati csücskébe. A társaság egy része már tegnap estefelé megérkezett, gondolatban már velük vagyunk...
Szép hétvégét kívánunk!

Nincsenek megjegyzések: